ImpressuMEDIÁLNA PONUKAOCHRANA OSOBNÝCH ÚDAJOV
ImpressuMEDIÁLNA PONUKAOCHRANA OSOBNÝCH ÚDAJOV


ImpressuMEDIÁLNA PONUKAOCHRANA OSOBNÝCH ÚDAJOV
ImpressuMEDIÁLNA PONUKAOCHRANA OSOBNÝCH ÚDAJOV

Atacama – A föld legszárazabb sivatagja

Egy hely Dél-Amerikában, ahol 500 évente esik az eső.

Fotó: Unsplash

Chile és Peru területén, 105 000 négyzetkilométeren fekszik a föld legszárazabb homok- és kavicssivatagja, de hogy mennyire szélsőséges itt az időjárás, azt részleteiben is megmutatjuk, plusz egy csodás galériát és videót is tartogatunk.

Chile rengeteg turistát vonz, hiszen természeti adottságai rendkívül változatosak (gondoljunk csak Patagóniára) – így van ez az Atacama-sivataggal is. Ez a sivatag Földünk legszárazabb pontja, illetve csak egyes zónái, mert van olyan szakasza, ahol rengeteg eső esik, a másik felén viszont semmi, akár évszázadokig sem esik egy csepp sem. A kihelyezett időjárási állomások adatai szerint a sivatag egyes részein egyáltalán nem volt eső az 1570 és 1971 közötti években és azóta sem. Vannak olyan részei, mint például Iquique és Arica, amelyek évente legfeljebb 3 milliméter esőt kapnak

Marsi környezet

Atacama-sivatag, Peru

Fotó: Unsplash

A tudósok régóta kutatják ezt a területet, hiszen bolygónkon ez az egyetlen terület, ami kicsit is hasonlít a marsi környezetre, és ugyanolyan változatos terep, mint a vörös bolygó. A szárazság oka az, hogy hiába óceánpari Chile, az Andok és a parti hegység megakadályozza a nedvesség a hegyek mögé jusson. A NASA most is kutatóterületként használja, itt tesztelték a marsjárókat is, de persze Hollywood is felkapta, és mindenféle űrutazási filmhez használják természetes díszletként.

Városok a semmi közepén

San Pedro de Atacama, Chile

Fotó: 123rf

A lehetetlen körülmények ellenére mégis vannak Chile sivatagi területein lakott területek, de vajon miért megy oda bárki lakni, ahol minden messze van, nem esik az eső és a kaktuszon kívül nem sok növény marad meg? A válasz: bányászat. A sivatag nátrium-nitrát lelőhely, az 1940-es években fellendült a bányászat, és bányavárosokat alapítottak a környéken. A nátrium-nitrát a műtrágya alapja, de bombák és rakéták alapanyaga is.

Szélsőségek

Ahogy a legtöbb sivatag, ez is veszélyes a szélsőséges időjárás és hőmérséklet miatt egy napon belül 40 és 5 Celsius fok között ingadozhat a hőmérséklet. Ilyen hőingás még a sivatagok között is nagy különbségnek számít. Sok fotón látszik, hogy a környező hegycsúcsokon hó van. Sokszor esik a hó a sivatag melletti magas hegyekben, de a völgyekbe nem ér le a csapadék, mert elpárolog.

A legszárazabb sivatag képekben:

Fotó: Unsplash

Legtisztább ég

Fotó: Facebook

Az Atacama-sivatagot a az amatőr és profi csillagászok is imádják, hiszen alacsony (szinte nincs) a fényszennyezettség, hiszen a sivatag területe nagy, és a városaik messze vannak egymástól, nincsenek kivilágított utak sem. Ráadásul évente 300 napon tiszta az égbolt, hogy egész éjjel tanulmányozhassuk a csillagokat. A világ egyik legnagyobb teleszkópja, az ALMA Observatory nem véletlenül itt kapott helyet.

Mivel az Atacama-sivatagban nincs fényszennyezés, itt lehet a legjobban meglesni az eget:

AMI MÉG ÉRDEKELHET Szlovákia