Varázslatosak akkor is, ha épp nem fagy, de ha jéggé dermednek, egészen lélegzetelállító látványt nyújtanak. A szlovákiai vízeséseket érdemes télen is felkeresni.

A múlt század harmincas éveiben Jimmie Angel amerikai kalandor aranylelőhelyek után kutatott Venezuela mélyén. Repülőgépéből végül egy még értékesebb kincsre talált rá: a világ legnagyobb víz- esésére, a 979 méter magas Angel-vízesésre. Szlovákiában ugyan nincsenek több száz méteres zuhatagok, találunk közöttük azonban olyat, amely magasabb, mint a híres Niagara-vízesés, vagy a szépsége mellett szokatlan elhelyezkedésével párját ritkító: a víz ugyanis itt a falu közepén zúdul le a magasból. Néhányuk pedig olyan mélyen rejtőzik az erdőben, hogy a felkutatásuk felér egy kalandos expedícióval. Mindez kétszeresen is igaz, ha télen ismét kevés hó esik majd.

​KÜLÖNLEGESSÉGEK

Szlovákiában több mint kétszáz vízesés található. Olyan helyeken is rájuk bukkanhatunk, ahol erre nem is számítanánk. Kedvező időjárás esetén vízesés alakul ki a Kis-Kárpátokban Szomolány (Smolenice) felett a Hlboča völgyében. A víz tekintélyes magasságból, kilenc méterről zúdul alá. Ez a természeti képződmény a Driny-barlang közelében található, Nyugat-Szlovákia egyetlen látogatható barlangja azonban télen zárva van a nyilvánosság előtt. Vízesésekre a Garam mentén sem igazán számítanánk, ám Garamrudnó (Rudno nad Hronom) közelében, a Selmeci-hegység oldalában a négyméteres Rudnói-vízesést, a folyó túlsó partján fekvő Újbánya.

A felett pedig az öt méter magas Óhutai-vízesést csodálhatjuk meg. Érdemes megnézni magát a városkát is, amelynek egyes részei a legendás Selmecbányát idézik. Az impozáns, gúlaszerű szirtjeikről és várromjukról ismert Szulyói-sziklák (Súľovské skaly) környékének szépségéhez a 14 méter magas Hlbocký-vízesés is hozzájárul. Ez a zuhatag a Zsolnától 15 kilométerre fekvő Mélyesd (Hlboké nad Váhom) községből indulva közelíthető meg. A Vágtól nem messze található a Lucski-vízesés (Lúčanský vodopád), melynek különleges voltát az adja, hogy egyenesen a Rózsahegytől 12 kilométerre fekvő Lúčky község kellős közepén zúdul alá. A helyi fürdő melletti területet elhagyó patak vize a csaknem 13 méter magas mésztufa kaszkádokon át egy mesterséges tóba ömlik. A helyiek azt is elnézik, ha a turista esetleg megfürdik benne. Télen persze valószínűleg jobban fog esni a közeli, csupán két kilométerre fekvő Kalameny község termálvizes medencéje.

​VÍZESÉSEK SZERTE AZ ORSZÁGBAN

Kiszuca hegyes vidékeinek patakjain több kisebb vízesés is kialakult, ilyen például az Újbeszterce közelében lévő, két méter magas Vychylovkai-vízesés. Ha már ott járunk, nézzük meg a szomszédos Óbesztercén álló, 2009-ben készült különleges orlojt, amely állítólag a világ legfiatalabb ilyen óraszerkezete. Van egy vízesés a régió legnagyobb városa, Csaca közelében is. Olešná mellett a Fekete-patakon zúdul alá a Klinský-vízesés.Lenyűgöző zuhatagokkal büszkélkedhet Besztercebánya környéke is Szlovákia szívében. A síközponttal is rendelkező Králiky község közelében hozta létre a természet a hétméteres Králiky-vízesést. A falu másik oldalán a három méter magas Nagy-tajói-vízesésre csodálkozhatunk rá. Nevét Tajó (Tajov) községről kapta, melynek közelében egy 18 méter magas mésztufa domb található. Télen gyönyörű jégcsapfüggöny képződik rajta. A Bystré-vízesést Besztercebányától délkeletre, Hriňová mellett a Poľana erdeiben csodálhatjuk meg. Ez a 20 méteres zuhatag nagy vízbőségének köszönhetően varázslatos látványt nyújt. A Murányi-fennsík Nemzeti Park sincs híján a meredek szakadékoknak és sziklás kiszögelléseknek. Keleti részében, Murányhuta közelében húzódik a legnagyobb helyi barlangrendszer, a Bobačka, mely ugyan nem látogatható, az azonos nevű vízeséshez vezető út azonban szabadon használható. Az ország keleti részében, a Pieninek és az ikonikus Dunajec folyó közelében is találunk vízeséseket. A Szepesi-Magura lejtőiről, ahol a népszerű üdülőközpont, a Bachleda-völgy is található, egy egyszerű nevű folyócska kanyarog a Dunajecig: a Rieka, amely Reľov községnél egy háromméteres mélységbe zúdul alá. Kisebb vízeséseket találunk a Rieka mellékágán, a Jezerský-patakon is. Ennek a vízgyűjtő területén kőzetomlás következtében alakult ki a festői Tavas-tó (Jezerské jazero

​FENSÉGES HEGYI VIZEK

A Kis-Fátra is bővelkedik különleges természeti szépségekben. A hegység nyugati részén három völgy húzódik a Turóci-medence irányába – a Bélai-, a Necpáli- és a Gáder-völgy. Ezekben vízesésekre is bukkanhatunk. Megnézhetjük a Došná-vízesést (6 m), a Necpáli-vízeséseket (a legmagasabb 4 méter magas) vagy a Vrátna-vízesést (10 m). Az említett völgyek ideális terepet jelentenek a kerékpárosoknak, a környék vonzerejét növelik az áttetsző vizű patakok, Blatnica várának romja és a népi építészetéről híres azonos nevű község – falazott házakkal, csűrökkel és boltíves kapuzatokkal. A Rózsahegyről Donovaly felé vezető út közelében is találhatunk egy impozáns természeti képződményt. Nagyjából félórás gyaloglással érhető el az Alacsony-Tátrában fekvő Brankov-vízesés, amely 55 méteres magasságával a harmadik a szlovákiai vízesések rangsorában. A rekorder a magas-tátrai Kapor-völgyben található Kmeť-vízesés, amely körülbelül 80 méter magas, míg a híres Niagara 50 méterről hull alá. Az észak-amerikai zuhatag természetesen sokkal hatalmasabb, ezért látványosabb is. Míg a Kmeť-vízesést tápláló patak 1,5 méter széles, addig a Niagarán a Dunával összevethető víztömeg zúdul alá. A Magas-Tátrában népszerű célpontnak számít a Csorba-tó feletti Fátyol-vízesés (30 m) vagy az Ótátrafüred feletti Tarajka közelében található Óriás-vízesés (20 m). A Liptói-havasokban a 18 méter magas Rohács-vízesést érdemes felkeresni.

​VÍZESÉSEK PARADICSOMA

A tátrai zuhatagok gyönyörűek, ám a víz- esések iránt rajongó turisták két másik hegységben, a Kis-Fátrában és a Szlovák Paradicsomban fogják a legjobban érezni magukat. Mindkét térségben létrák segítségével lehet a vízesések által kivájt kanyonokban közlekedni. A Juraj Jánošík szülőhelyén, Terhelyen található és több mint 600 méteres szintkülönbséget áthidaló Diery-szurdokrendszer megközelítőleg 20 vízesést rejt. Nagyrészt a szurdokok felső részében helyezkednek el, ezek a szakaszok pedig télen nem járhatók, ám szűk kanyonjaival a hozzáférhető alsó rész is lenyűgözi a látogatót.A hegység ellenkező oldalán, Šútovo község felett egy sziklafalról zúdul le a 38 méter magas Sútói-vízesés, amely télen is könnyen megközelíthető. A Kis-Fátra déli részében egy összetéveszthetetlen fehér sziklaoromról, az 1352 méter magas Kľakról csorog le a 30 méteres Kľak-vízesés. A legismertebb, létrarendszerrel megközelíthető és vízesésekben gazdag térség a Szlovák Paradicsom. A világ legmagasabb vízesése, az Angel-vízesés az Auyan Tepui fennsíkról zúdul alá, ennek magassága (2450 m) megközelíti a mi Gerlachfalvi-csúcsunk magasságát (2655 m). A Szlovák Paradicsomban is találunk magasan fekvő fennsíkokat, a legnagyobb közülük a három négyzetkilométer kiterjedésű Glac. Innen több völgyön és szurdokon át folyik le a víz. Nyugat felé tart a Nagy-Sólyom-völgy vagy a Piecky, észak felé a Suchá Belá-szurdok, a Vöröskolostor-szurdok és a Kyseľ, kelet felé a Sólyom-völgy, délnek pedig a Zejmár-szakadék. Mindegyikben vaslétrák és hágcsók segítik a haladást. Az itteni vízesések közül a legmagasabb a Fátyolos-víz- esés, amely a maga 70 méterével a második legmagasabb szlovákiai zuhatag. Ha a tél keményebb fagyokat hoz, egészen egyedülálló sétát tehetünk a befagyott Hernád folyón, amely észak felől egy lenyűgöző kanyonon át kerüli meg a Szlovák Paradicsomot.